Miért olyan hihetetlenül fontos a hivatás megtalálása? Az életünk során megfogalmazódnak bennünk célok. Egyeseket sikerül elérnünk, más célokat nem. De sokszor nem egyértelmű, hogy miért sikerült az egyik és a többi miért nem. Mintha egy kis hajóval hánykolódnánk a tengeren és minden hullám, ami elénk kerül, teljesen kiismerhetetlen lenne. Olykor utólag megértjük. Máskor nem.
Valóban ilyen kiszolgáltatott a helyzetünk? 🙂
Szerintem nem. Amit észrevettem a 9 év alatt (amióta hivatás mentorálással foglalkozom), hogy az Élet folyamatosan segít nekünk. Ami fáj, az az ennek való ellenállás. Az Élet terel minket a hivatásunk és a küldetésünk felé. Ha valami nem sikerül, akkor annak vagy nincs még itt az ideje (és hasznos tapasztalat volt) vagy nem függ össze a végső küldetésünkkel. Nincs ember a Földön, aki küldetés nélkül született volna. És minden küldetés mellé jár egy teljesen egyedi „képesség csomag”. Neked is van. Nekem is van. A koldusnak is van. Nincs kivétel. (És imádom, amikor segíthetek ezt megtalálni).
Egy bizonyos témának a teljességét Te és csakis Te tudod közvetíteni. Olyan ez, mint egy teljesen egyedi rádióadás, frekvencia, amit Te és csakis Te tudsz befogni és továbbítani. Amikor pedig ezt megtesszük, a világ egy szebb hellyé válik, mi pedig megtapasztaljuk az ezzel járó lágy és mély boldogság érzését. Ha pedig a hivatás részeként a küldetésünket is teljesítjük, az maga a beteljesedett gyönyör. De hol kezdje el az ember?
Sajnos azt látom, hogy nagyon kevesen járják a hivatásukat. Pedig amikor a hivatásában van az ember az olyan, mintha minden képkocka összeállna. Mintha minden értelmet nyerne. Béke és kiegyensúlyozottság költözik a lelkünkbe.
Na, ezért veszem olyan komolyan a hivatás kérdéskörét a foglalkozásokon, amit tartok.
Főleg olyankor, amikor azt látom, hogy már nem feltétlenül (csak) a családi hagyatékkal van dolgunk, hanem azzal, hogy megtegye az első (vagy további) lépéseket az egyén a hivatása, küldetése felé.
Mert az élet feszítő érzést küld addig, amíg nem vagyunk az utunkon. Valamelyik életterületen – ami különösen fontos számunkra -, nem fogja hagyni a teljes boldogságot, így ösztönözve a hivatás keresésére és megtalálására. Párkapcsolati vagy munkahelyi problémáknak nagyon gyakori oka, hogy az egyén nem azt csinálja, amire rendeltetett egyébként.
Ugyanakkor már itt közbe kell vetnem, hogy önmagában a hivatás űzése nem fog totális boldogságot hozni (hiszen mást is elvár tőlünk az Élet). De a hivatás megélése önmagában nagyon jelentős mértékben megnöveli a boldogságot.
Tudnod kell, hogy az eleje nagyon nehéz. Rengeteg energiát fektetsz bele és a megtérülés szinte nulla. Már-már megkérdőjelezed, hogy tényleg ez e az utad (ez az Élet tesztje, mert ingyen nem adja, ez a legnagyobb dolog, amit véghez vihetsz és a legnagyobb jutalom jár érte). Majd jön az áttörés: kezd visszatérni a befektetett energia és exponenciálisan növekszik a siker. Elismertség, anyagi bőség, izgalmak, extázis. De itt még nincs vége! Jön egy váratlan fordulat…
Ahhoz, hogy bátran merd járni az utad, tudnod kell, hogy mindig van egy próbatétel. De nem azért, hogy elbukj, hanem hogy még inkább felvértezzen az Élet a küldetésed elérésére.
A siker elérése után 99,9%-ban jön egy zuhanás élmény. Ne ijedj meg, mert mindennek célja van. Igen, a hivatás még nem a vég. A világon mindenkinek van küldetése is. Egy életed van és az az élet végtelen. Végtelen halálokból és újjászületésekből áll. A küldetésed pedig beteljesíted. Mert már beteljesítetted. Ha nem előbb, akkor utóbb. Az idő egy illúzió. Mert már minden VAN. Minden egyszerre jelenlévő. Úgy mint a beteljesedett küldetés is.
Tehát szinte elkerülhetetlen egy zuhanás élmény, mert behoz középre. Akkor is, ha most azt hiszed, hogy középen vagy és teljes alázattal. Az Élet sosem „hagy békén”, mindig van mit tanulni és hova fejlődni. De a fentiek tudatában már kisebb a krach :). (máris megérte idáig olvasni:) )
Mi ennek az oka és leginkább a célja? És legfőképpen hogyan álljak hozzá?
A zuhanás élmény bekövetkeztének az egyik legfőbb oka az, hogy a folyamat legeslegelején olyannyira kiszolgáltatjuk magunkat a külső elismerésnek, hogy a figyelem jelentős része kifelé megy. (És itt nézzen mindenki a lelkébe mélyen, hogy töretlenül ment e mindig előre, akkor is, amikor azt mondták neki, hogy „mit akarsz te itt? Komolyan ez az, amivel te azt hiszed, hogy befutsz? Dunát lehet rekeszteni ezzel”).
Még, ha most azt is hiszed, hogy kivétel vagy, akkor is megéled. Azért, mert nem dolgozzuk ki a stratégiánkat arra vonatkozóan, hogy hogyan fogjuk kezelni a sikert, hol lesznek a határaink, hogyan kezeljük a kritikát, stb.
És nem is tudunk rá teljesen felkészülni, hiszen még nem tudjuk milyen lesz az, amikor a csúcson vagyunk. Ez az Élet játéka. A Te játékod. Ezért találtuk ki a Teremtést, hogy legyen egy kis izgalom.:) De azzal, hogy most ezt elolvastad, máris kicsit jobban középre jöttél. Máris finomítottál a forgatókönyvön.
De ne feledd: mindig van hova fejlődni. Ez a Világegyetem alaptörvénye. Amellett a csodálatos paradoxon mellett, hogy mindig minden teljes és tökéletes – a többi csak játék. De a játékot Te hoztad létre. 😉
És az Élet egyik fő szabálya ez: „addig, amíg nem lépsz a hivatásodba, nem adom oda a teljes boldogságot. Amikor a hivatásodba lépsz, repítelek.”
Ne engedd lebeszélni magad az álmaidról. Ha van benned egy érzés (és biztos vagyok benne, hogy van, mert belénk épített érzés ez 🙂 ) , ami azt súgja, hogy van még benned valami, amit kibontakoztatnál, higgy a megérzésedben, merj lépni. Elég annyit tudnod, hogy rendben lesz minden. A többi alakul.
Egy bizonyos témának a teljességét Te és csakis Te tudod közvetíteni. Amikor pedig ezt megtesszük, a világ egy szebb hellyé válik, mi pedig megtapasztaljuk az ezzel járó boldogság érzését.
Egy komplex stratégiát dolgoztam ki rá, hogy hogyan lehet lépésről lépésre megvalósítani a hivatásban való kiteljesedést. Számos embert kísértem az útján és magam is ezt követem. Tarts velem, ha megérintett a téma és szívesen fedeznéd fel velem ezt az utat.