Hányszor esünk bele abba a hibába, hogy többet gondolunk bele egy kapcsolatba vagy egy emberbe, mint ami és utána az elvárásaink üres lufiként pukkannak ki. Tegye fel a kezét, aki még nem tette meg 😅. Velem bizony többször előfordult.
De azt érdemes tudni, hogy a fájdalom nem amiatt van, mert az egyénben csalódtunk. Hanem amiatt, mert az elvárásaink és a valóság között volt egy űr.
És ez az űr hirtelen – a Valóság felvillanásának időpontjában – egymásnak csapódik, egyet alkotva újra. Az egyetlen tiszta Valóságot megmutatva.
Így ez a pillanat nem a fájdalom pillanata, hanem már a gyógyulás pillanata.
Gyógyulás abból a téves eszméből, amit felépítettünk a Valósággal szemben.❤️
